2012. október 28., vasárnap

Bilbao 2x

Az előző bejegyzésben említettem, hogy okt. 13-án a palencia-i tréningen megismert néhány önkéntessel együtt ellátogattunk Bilbao-ba, a baszk fővárosba. (Spanyolországban 17 autonóm közösség van, ebből 3 önálló nyelvvel rendelkező régió különül el kulturálisan kisebb-nagyobb mértékben a többitől: Baszkföld / País Vasco / Euskadi, Galícia és Katalónia). Cantabria keleti szomszédja Baszkföld, ahol spanyolországi viszonylatban a legaktívabbak a függetlenedési törekvések, és valószínűleg a legnagyobbak is a kulturális és nyelvi különbségek: amíg a gallego kb. spanyol-portugál nyelv keveréke, a katalán kb. spanyol-francia egyvelegként írható le, a baszk nyelvnek köze sincs a spanyolhoz, a Wikipédia szerint egyetlen ma élő nyelvvel sem áll rokonságban. Ez Bilbao-ban meg is látszott, szinte minden baszkul és spanyolul is ki van írva, és a baszk szavak tényleg látványosan elütnek minden általam eddig ismert nyelvtől és nyelvcsaládtól.
Bilbao kb. 100 km-re van Santandertől, busszal 1,5 óra és oda-vissza 13 euró a jegy ára. Az út még az autópályán is gyönyörű, a cantabria-i és baszk hegyek között vezet az út, minden csupa zöld, kicsit olyan mint az erdélyi hegyvidék lenne ausztriai zöld fűvel fedve. Az egyik kedvenc részem amikor az autópálya egy pár perces, hegy belsejében lévő alagút után hirtelen kiér a tengerpartra és balra a nyílt vizet lehet látni:)
Bilbao fél nap alatt is, 1 nap alatt bőven bejárható. A város leghíresebb nevezetessége a futurisztikus külsejéről híres Guggenheim múzeum, illetve annak egyik leglátványosabb szobra, egy óriási pók. A múzeumban kortárs művészeti kiállítások szoktak lenni, és mivel a belépő drága, nem vagyok oda a kortárs alkotásokért és Anyukámnak megígértem, hogy vele megnézzük majd, ezért ezúttal nem néztem meg az éppen aktuális kiállítást. A buszpályaudvar információs pultjánál ingyen kapott turista térképet követve az alábbi útvonalon jártuk be Bilbao-t:
Athletic Bilbao stadion - Gran Vía, a fő (shopping / sétáló) utca, óváros, katedrális, Nuestro Senora de Begona templom (ahol épp esküvő volt, és mivel a baszkok igencsak lokálpatrióták, ezért a szertartás után baszk néptáncot adott elő egy csoport a pár és a násznép számára - érdekes volt, látványosan magasra ugrálnak benne, kb. ilyesmi: http://www.youtube.com/watch?v=sxIUtOSIFgA&feature=related
Ezután a folyó másik partján sétáltunk vissza, ahonnan szép a kilátás a városra, és ezen az oldalon van az önkormányzat / ayuntamiento épülete egy elég ronda szoborral együtt, illetve színes épületek. A múzeum előtt van egy szintén művészeti alkotásként számon tartott modern híd, aminek a felső szintjére lifttel lehet felmenni (vagy rengeteg lépcsőn - mi lifteztünk), és szuper kilátás nyílik a Guggenheim múzeumra. Itt elidőztünk a fényképezgetéssel majd a folyó mentén két parkot és (egy shopping center-t is:) útba ejtve mentünk vissza a buszpályaudvarra.





(további képek Bilbao-ról FB-on)

A múlt héten nagyjából a szokásos menetrend volt: munka, Manucas meeting, 2 service vakokkal, nyelvtanfolyamok, illetve reggeli programként a helyi egyetem különböző karain kellett szórólapot osztogatnunk a másnapi véradásról - mindezt kettesével, egyikünk egy vércseppet megtestesítő jelmezben. Lentebb én vagyok látható a képen - kétszer is szerencsém volt viselni az öltözéket:) Német szobatársnőm tanácsára mp3 lejátszón zenét hallgatva sokkal elviselhetőbb volt a dolog, és a zenére némileg mozogva mondhatni "táncoltam" is - legalább nem egy egy helyben lecövekelt vércsepp voltam:)




Bilbao-ban másodjára átutazóban voltam, ugyanis múlt héten "elugrottunk" a Kanári-szigetekre:) Néhány héttel korábban nézegettem a Ryanair oldalát és nagyon olcsóak voltak a repjegyek (oda-vissza 55 euró minden foglalás közben felmerülő Ryanair költséggel együtt) Bilbao-ból Gran Canaria-ra, így Larissá-val és Vanuhi-val úgy döntöttünk hogy megyünk. Hotelt is nagyon olcsón sikerült foglalni, 7 euró / fő / éjszakáért cserébe egy 3 személyes apartman lakást kaptunk!!!  Én a távozásig nem akartam elhinni, hogy ez tényleg ilyen olcsó, és nem fognak több pénzt elkérni tőlünk, ugyanis korábbi utazásaim során 10 ágyas hostel szobákban szálltam meg kétszer ennyi pénzért.... de feltehetőleg szezon végén nincs nagyon más lehetőségük a turizmusból élő szigeteknek, mint olcsó árakkal vonzani a turistákat.



Gran Canaria déli részén, a Playa del Inglés nevű településen volt a szállásunk, és lustálkodós vakáció révén csak itt néztünk szét, de nem nagyon volt mit: hotelek, apartman házak, éttermek, és kínai boltok tömkelege, homokdünék és tengerpart. Utóbbi sajnos nem volt annyira lenyűgöző, mint ahogy a Kanári-szigetek név hallatán gondolná az ember, bár igaz, hogy santander-i és az észak-spanyolországi tengerpartok igen magasra rakják a lécet... A táj nagyon kopár, mivel egy vulkanikus szigetről van szó, látszott, hogy nagy a szárasság, például a város széli pálmafák nagyon ki voltak száradva. A leírtaktól függetlenül jól éreztük magunkat, viszont a 3 nap semmit tevés, napozás elég is volt, azt hiszem rá kellett jönnöm, hogy én az aktívabb, városnézős nyaralásokat szeretem. (Korábbiakban nem volt erről tapasztalatom, ugyanis családdal mi sosem jártunk tengerpartra nyaralni). Árakat tekintve az éttermekben 6-8-10 euróért lehet főételt enni, a felszerelt apartman-okban főzni is lehet, így a kaja költség még olcsóbb, és ami viszont nyugat-európaiaknak maga a mennyország, hogy cigit 2 euróért lehet kapni (Santander-ben 4,5 euró / doboz), Larissa hozott is 2 kartonnal magának (Németországban 5-6 euró/ doboz!!!). A repülőút 3 óra volt Bilbao-ból, és a sziget keleti részén lévő Telde melletti reptérre érkeztünk. A reptérről 3,5 euróért helyi buszjárattal lehetett eljutni a Playa del Inglés-ig. Szóval 0annak aki nagyon akar, nem kell több százezer forintot költenie a kanári-szigeteki nyaralásra....





Tehát a leírtakból gondolom látszik, hogy táj és tengerpart szépségétől nem voltam annyira elájulva, viszont ami a Kanári-szigetekben szuper, hogy egész évben 25 fok és napsütés van, most októberben is jóval melegebb volt a víz, mint amikor szeptemberben első alkalommal fürödtem santander-i tengerparton, és maga a tény, hogy az ember a semmi / óceán közepén tölt el néhány napot azért nem rossz:)

Jah, és a színek naplementekor mindennap gyönyörűek:)



A repülőút visszafelé volt talán a legnagyobb élmény, teljesen felhőtlen volt az ég, és mivel keresztül repültünk  Spanyolország felett, ezért tökéletesen látni lehetett a tájak váltakozását.... a középső régiók sárga-piros patchwork mintázatú Picasso-festmények, minden lapos, sík táj, Észak-Spanyolország pedig tele van hegyekkel, minden zöld és gyönyörű:)




(további képek FB-on)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése