Manucas nr.5., Oviedo & Gijón, La noche es joven

A október 26-28-i hétvégén vettem részt az 5. Manucas hétvégén (részemről a 3.), ezúttal a Santander és Bilbao között található kisvárosban, Santoña tengerpartján írtottunk egy káros növényt, illetve madármegfigyelésen vettünk részt. Ez a hétvége témája mellett annyiban különbözött a korábbiaktól, hogy polifoamszivacsos földön alvás helyett a városi albergue-ben, turistaszálláson ágyban aludtunk (így harmadjára kifejezetten örültem ennek), illetve menza kaját kaptunk, és nem a szervezők főztek. (Korábbiakban félig-meddig a szervező csapat tagjaként nekem is segíteni kellett a reggeli-ebéd-vacsora elkészítésében), szóval kényelmesebb volt, de kevésbé hangulatos, mint a korábbi hétvégék. Erre a hétvégére nagyon rossz időt jósoltak, viszont összességében szerencsénk volt, épp, amikor végeztünk a növényzet kiírtásával, leszakadt az ég, és 2 perc alatt bőrig ázott mindenki (én nem, én gyorsan futottam a kocsihoz :D), amikor madarakat mentünk megfigyelni, nem esett az eső, viszont csontig hatoló hideg szél fújt, úgyhogy annyira nem tudtam lelkesedni a sirályokért, kacsákért és egyéb madarakért. A növényírtást és madármegfigyelést a SEO nevű szervezet önkéntese vezette, ők leginkább madártani (és tengerpartvédelmi:) egyesületként írhatók le, mivel több székhelyük is van szerte Spanyolországban, ezért eléggé közismertnek számítanak az Ibérián.
Madarakat megfigyelni két helyen voltunk, egy ría-nál (ríó = folyó, ría = folyó és a tenger torkolata, ahol az édes és sós víz keveredik), egy kifejzetten medármegfigyelésre kiépített faházban, és Santoña-tól nem messze található El Dueso nevű börtön mellett (a börtön érdekessége, hogy ez az egyetlen börtön egész Spanyolországban, amely tengerparti kilátással rendelkezik, így a fegyenc körében népszerű helynek számít). Vasárnap kirándultunk a Santoña melleti erdőben, néhány helyszínről gyönyörű kilátás nyílik az öbölre, és van egy rész, ahol a hegyről 700 meredek lépcsőfokon lehet leereszkedni a tengerpartra. Utóbbit sajnos nem teljesítettem, mert a kocsi vezetőjének sietni kellett vissza, így ezt majd egy következő alkalommal pótolom:)


Ezt a növényt írtottuk:

Csoportkép:

Santoña view:

November 1. Spanyolországban is munkaszüneti nap, így itt is hosszú hétvége volt, amit arra használtam, hogy a Cantabria keleti szomszédjában, Asztúriában is szétnézzek egy kicsit. Mivel Oviedo-ban lakik az egyik kedves Erasmusos ismerősöm, ezért egyértelmű volt, hogy meglátogatom, és szerencsémre Bárbara-nál meg is tudtam szállni péntek és szombat este. Oviedo egy nagyon hangulatos, régi belvárossal rendelkező település, Asztúria közigazgatási, gazdasági és kulturális központjának számít, mindenképp megtekintésre ajánlott. Katedrálistól, hangulatos utcácskákok és tereken át, shopping street-ig van itt minden, egy nap alatt szét lehet nézni, de egy kellemes hosszú hétvégét is simán el lehet tölteni a városban. Cantabria-hoz hasonlóan - Észak-Spanyolország lévén - itt is gyakran esik az eső, szombaton, amikor Gijón-ban jártunk egész nap esett, de ez a település is tetszett. Gijón Oviedo-tól 30 km-re, a tengerparton van, amikor nyáron Oviedo kiürül mindenki Gijón-ban strandol és bulizik, mert, hogy leginkább erről, a nyári éjszakai életéről híres a város. Ez is egy félszigeten található Santander-hez hasonlóan, van egy pici óvárosi része, de leginkább ipari-kikötővárosnak számít.

No és akkor a látványosságok Oviedo-ban:

A katedrális

Ha jól emlékszem, ez a városháza

Egy Botero szobor

Lehetne, de nem Botero szobor. És igen, egy feneket ábrázol - mindkét oldalról.

Dátumozás a parkban. Minden nap gyeptéglákból és fehér kövekből kirakják az épp aktuális dátumot.

Az Oviedo melleti magaslaton található Krisztus szobor

Kilátás a városra

Néhány kép Gijón-ról (Gijón kiejtése: Hihón)

Az óvárosi rész

A félsziget csúcsán, a tengerpart szélén található park főlátványossága hivatalos nevén: ,,Elogio del horizonte". Érdekessége, hogy a szobor alatt felerősödve hallható a tenger morajlása, míg a körből kilépve teljes csönd van. Bárbarától megtudtam, hogy az alkotásnak gúnyneve is van: El water de King Kong = King Kong vécéje :D:D

Gijón by night

Bárbara anyukája az egyik este tortillát sütött (amit pont pár nappal korábban, másodjára életemben én is elkészítettem), másnap pedig három fogásos vacsora volt, Csicseriborsós leves garnélarákkal (finom!), rántott csirke, és Flan (ez. kb. tojásos puding, aminek a tetejét kicsit megégetve karamelizált íze lesz).

Flan

 Csicseriborsó garnéla rákkal (Garbanzos con langostinos)

Garnéla rák

Étteremben pedig volt szerencsém kipróbálni a tipikus asztúriai ételnek számító fabadát (kb. bableves, viszont fehér babból, kolbásszal: az egyik kolbász - véres kolbász volt, amit persze én csak utólag tudtam meg), továbbá fényképet készíteni az asztúriai (nép)szokásról, miszerint a sidra-t (cider-t / almabort) a pincér a feje felé tartott üvegből önti a kezében tartott pohárba. Ha jól értettem, akkor az a lényege, hogy a pohárig a hosszú utat megtéve sidra-ban több lesz a buborék, és így éri el a kívánt ízhatást:)

Fabada

Escanciar sidra

Ez a hétvége azon ritka hétvégék egyike volt, amit Santander-ben töltöttem, így végre nekem is lehetőségem volt részt venni a La noche es joven nevű rendezvényen. Az ősszel és tavasszal kerül megrendezésre hét hétvégét érintő rendezvénysorozat, aminek keretében este 9 óra és hajnali 1 h között több helyszínen különböző workshop-okon, foglalkozásokon vehetnek részt 15-30 év közötti fiatalok, ingyenesen. A program tényleg elég színes, péntekenként táncórák, kézműves szakkörök, sminktanfolyam, egy régióra vagy országra koncentráló főző workshop van, továbbá ki lehet próbálni különböző különlegesebbnek számító vagy modern sportokat (vívás, jugger, parkour) és személyiség fejlesztő (színpadi) szerep- és stratégiai játékokat. A szombat pedig egy nagyobb eseményre koncentrálódik, pl. koncert, planetárium látogatás vagy színpadi / humorest. A La noche es joven-t a helyi ökormányzat szervezi, immáron 27. alkalommal (1999 óta folyamatosan, hol évente, hol félévente), állami támogatást pedig a nemzeti drogprevenciós alaptól kap - ebből kitalálható, hogy a cél a megszokottaktól (bulizás, ívás, utcán tengődés, stb.) eltérő szórakozási lehetőség biztosítása. A rendezvény sikeresnek mondható, hiszen a workshop-ok mindig max. létszámmal rendelkeznek, a korosztály vegyes, tizenévestől 30 közeliig mindenki megjelent, bár ránézésre  ténylegesen 15-22 év közötti korosztály volt többségben.

Én Cocina Cántabra workshop-on vettem részt, ahol egy elég rutinosnak tűnő szakács három cantabria-i étel elkészítésébe avatott be minket: 1. párolt zöldségek marhahússal, 2. helyi túrószerű sajttal töltött csirkemell, 3. tintahal-leves. Ezúttal nagyon bátor voltam, és bár némileg tartok a tengeri herkentyűk, állatok, gyümölcsök, fura teremtmények fogyasztásától, és eddig még tintahalat nem ettem, és közelről nem láttam, végül is ennek elkészítésénél segédkeztem... érdekes, de néha kicsit undorító volt... a spanyolok nevettek is néha a fintorgó fejemen. A kevésbé lágy résznek számító részeket kellett kivagdosni, egy madártollhoz hasonlító átlátszó (kb. gerincként funkcionáló) tartóvázat kellett kihúzni, a fejet (szájfogat, stb.) és egyéb számomra nem beazonosítható részeket kioperálni, a tintát tartó zsákocskát annak megsértése nélkül körbevágni, illetve az állat testét borító vékony hártyaréteget lehámozni. Utána annyi történt a tintahallal, hogy vöröshagymával és vízzel keverve a tintahal teljesen lágy részeit kb. fél óráig főztük, majd ezt a szakács legvégül a tinta zsákocskákból nyert fekete tintával összekeverte. Nem lesz a kedvenc ételem, viszont meglepően jó íze volt, hasonlítani nem igazán tudnám semmihez:)

Calamares en su tinta