2012. november 25., vasárnap

Novemberi történések

Múlt héten volt az (idei) utolsó Manucas, ezúttal viszont nem egy hétvége, hanem 1 nap volt az önkéntességnek szentelve. A Fundación Naturaleza y Hombre révén Santandertől nem messze lévő ipari park, bevásárlóközpont és autópálya által körülölelt természetvédelmi területen voltunk (Marisma de Alday), ahol alapjáraton szintén madarakat lehet megfigyelni. Ezúttal a madarak megfigyelésére használatos madárlesházakat festettük ki, illetve a többiek egyéb megfigyelő helyeken tönkrement deszkákat cserélték ki, illetve délután növényeket  gyomláltunk.



A képet Kasia-val, a Ser Joven koordinátorával együtt hoztuk össze, ő festette a feliratot, a kéznyomok pedig az enyémek.

Feljebb azért írtam, hogy "(idei) utolsó Manucas", mert kérdéses, hogy mi lesz a projekt jövője, a Youth in Action projekt benyújtásakor a szervezők 5 hétvége megszervezésére kaptak támogatást, ez egy ráadás hétvégével és egy búcsúbulival együtt teljesítve. A YiA program új projektek kezdeti beindítására ad támogatást, és az alapötlet szerint a projekteknek a továbbiakban a folytatáshoz önálló finanszírozhatóvá kellene válniuk. A kérdőíves felmérések alapján a résztvevők egy önkéntes hétvégén való részvételért átlagosan 20 eurót fizetnének, míg a valós költség általában 50 euró / fő (szállás, étkezés, a plakátokat nyomtatását, pólókat, terepbejáráskor utazási költséget, stb. is számítva). A projekt jövője továbbá amiatt is kérdéses, mert a négy szervezőből kettő elköltözik Santander-ből (az ötledgazda Merche vissza Prágába, ahol az EVS-önkéntességét töltötte; Lucrecia pedig Barcelonába megy dolgozni), a másik két tag pedig a munkája miatt nem tudja folytatni a szervezést - ami van annyira időigényes, mint bármilyen rendezvény megszervezése... Így a Ser Joven-re maradna a továbbiakban a Manucas továbbvitele, elvileg be van tervezve, hogy valamilyen formában folytatódjon a dolog - remélem sikerülni is fog, mert így többszöri részvétel után is úgy gondolom, hogy egy szuper kis kezdeményezésről van szó, és a hétvégékről minden eddigi résztvevő pozitív élményekkel távozott. Nekem személy szerint pedig jó érzés volt a hétvégéket értelmes tevékenységgel, a szabadban tölteni - valószínűleg hiányozni is fog egy picit....

Ezen a héten keddtől-péntekig egy újabb önkéntesek számára szervezett tréningen voltunk, ezúttal Madridtól (relatíve) nem messze, a Guadalajara-hegység egy falujában, Rascafría-ban. Ez a tréning ún. Midterm Evaluation training volt, azaz önkéntes projekt felénél lévő értékelésről volt szó, nekem ez az eltelt (2,5) és még hátralevő hónapok (5,5) számát tekintve kicsit korai volt, a spanyol National Agency döntötte el, hogy mi is most menjünk, és ne januárban... de legalább ez is le van tudva. Ezen a tréningen való részvételt kevésbé élveztem, mint a palenciai-t, mert nagyon sok (60 fő) önkéntes résztvevő volt, és ilyen rövid idő alatt nem volt idő megismerni mindenkit, a résztvevők többségével nem is beszélgettem egyáltalán. Az értékelő szemináriumok alatt 3 csoportba voltunk osztva, összességében hasznosnak találtam a dolgot, és a fő célt ,,sharing experiences" sikerült teljesíteni - ismételten az a benyomásom, hogy a Santander-rel, a projektem és az ittlétem feltételeivel nagyon mázlista vagyok. A tréningen négyen voltunk magyarok, a Burgos-ban, autistákkal önkénteskedő Lili (vele Palenciában is találkoztam), Valenciában önkénteskedő Zsófi, és Granadához közel élő Bogi - ők  mindketten értelmi sérültekkel foglalkoznak.
Szabadidőnk nem nagyon volt, egyik délután elsétáltunk a faluig, meg vissza, csütörtök este pedig elmentünk bulizni, viszont kirándulásra, egyéb közös programra nem volt idő.  






Rascafría jelentése kb. csipős hideg. A helyszín egy pici falu, a Guadalajara hegységben - ránézésre lehetne Európa bármely más pontján is, Spanyolországtól amiatt is elüt egy kicsit, mert itt ősz lévén sárgulnak és lehullanak a fák levelei, Santander-ben pedig pl. a fenyőfa és pálmafa szépen zöldell egymás mellett még most is:)


Az első este a régiónkat, ahol önkénteskedünk kellett bemutatni a többi résztvevőnek, mi végül egy kissé kaotikus, ,,színdarab" formájában mutattuk be Cantabria jellegzetességeit, az 5 perces előadásról készült videó fent van FB-on a videóim között, de megpróbálom majd feltölteni ide is.


A kedd és a péntek az utazással telt, Santander-ből Madrid 4,5 óra vonattal, viszont a Rascafría csatlakozásig 4-5 órát kellett várni, így gyakorlatilag az oda és visszaúttal is eltelt fél nap. A pénteki várakozást sikerült hasznosan eltölteni, Madrid-ban találkoztam egy Erasmusos ismerősömmel, Eduardo-val.

Így hogy vége a Manucas-nak és a nyelvtanfolyamnak is, kicsit lazább az időbeosztás, a továbbiakban a vakok kísérése + fair trade shop + angol nyelvű work shop lesz a menetrend, illetve lehet, hogy én leszek kezdeményező és kitalálok még magamnak egyéb elfoglaltságot is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése