Önkéntes projektek a Ser Joven-nél

1. Gira, a Fair Trade bolt

Szóval, ahogy a korábbiakban már írtam, a projekt eredetileg a francia önkéntestársammal elsősorban délutáni, iskolai napköziben gyerekekkel való foglalkozások tartásáról szólt volna, és emellett kellett volna besegíteni a Gira Fair Trade boltban heti 2-3 délelőtt. Mivel a gyerekkel kapcsolatos újabb projektről még nincs újabb info, ezért mindennap délelőttönként dolgozunk kb. shop assistantként a Giránál. Mindkettőnk jobban preferálná, a gyerekekkel való foglalkozást, vagy még valamit a Girá-n kívül, de semmi esetre sem panaszkodom, örülök, hogy úgy is jöhettem, hogy a megpályázott projekt fele nincs, és eddig összességében jól elvoltam a boltban. Általában gyalog szoktunk menni reggel, 30 perc sétára van a lakástól az üzlet: http://goo.gl/maps/x4agK . Íme néhány kép a boltról:

A képeken szerintem látszik, hogy az üzlet maga nem túl nagy, kb. 35-40 m2 lehet, tartozik még hozzá egy ici-pici raktár is. Az üzlet hivatalosan ugye Fair Trade / Comercio Justo bolt nevet viseli, viszont csak néhány Afrikából / Dél-Amerikából / Ázsiából importált Fair Trade terméket árulnak: a kávékat, kakaót és a kézműves termékeket (dobok, kis kosarak, nagy kosarak, ékszerek, táskák stb.). Utóbbiak kb. csak dísznek van az üzletben, boltba néha betévedő turisták veszik őket néha-néha. A kávé és a kakaó viszont jól fogy, ezeket sokan vásárolják. A Fair Trade termékek teszik ki kb az üzlet árukészletének 10%-t, a többi mind bioélelmiszer (rengeteg bio tészta, üveges biozöldség, pl. csicseriborsó, spárga, bab, mindenféle zöldségkeverék, stb.; bio-üdítőitalok, 4-5 féle bio, de ízesített tej, biochips, biomüzli, biokeksz, bio-tisztálkodószerek és higiéniai termékek, stb.) - kb. 60%; és friss zöldségek, gyümölcsök, tojás helyi termelőktől - kb. 30%.

Az üzlet próbál környezettudatos lenni, például magokat, magszerű zöldségeket (rizs, lencse, csicseriborsó, napraforgó stb.) nagy zsákokban rendelnek meg, és a vásárló által kért mennyiséget újrahasznosítható barna zacskóba mérik ki - tehát itt az előre belőtt, xxx grammos, műanyag-csomagolású termékekkel versenyeznek, és ez működik is. A másik kimérős áru, a tisztítószerek, van 1-1 nagy műanyagtartálynyi mosogatószer, mosószer és kézmosó szappan, és ebből szintén a vásárló által kért mennyiséget mérik ki, sokszor pl. korábbiakban használt 0,5 / 1 /1,5 literes ásványvizes  palackba.
Személy szerint ezt a kiméregetős, kevesebb csomagolási anyagot felhasználó értékesítést nagyon jó ötletnek tartom, ha például én nem is vásárolnék bioélelmiszereket mindennap, azon egyszerű ok miatt, hogy kb. minden kb. 1 euróval drágább, mint egy normál üzletben, de a csomagolóanyagokkal való spórolás ötletét mindenképpen jónak tartom.

A másik számomra érdekes dolog az üzlet és a vásárlókörrel való kapcsolat működtetése. A Gira célja, hogy fix vásárló körrel rendelkezzen, a tagok / socios számára 10%-os kedvezmény van minden termék árából, cserébe havi 5 eurós tagsági díjat kell fizetniük és havi 1 alkalommal egy délelőtti vagy délelőtti műszakban be kell segíteniük az üzletben - ugyanazokat a feladatokat csinálják, mint mi: polcok újratöltése, árcímkézés, leltározás, kiméregetés, internetes rendelések összeállítása. Ez az, ami számomra érdekes elgondolásnak tűnik, hogy a kedvezményeket kihasználó vásárlókat bevonják az üzletben zajló feladatokba és megpróbálják őket egy közösséggé szervezni. Pl. szoktak találkozókat szervezni a tagok számára, de nyilvánvalóan itt adott a közös érdeklődési kör: az élelmiszer- és környezettudatosság, és erre lehet és tudnak is építeni. Kb. 80 tag van, és ezek többsége hónapról-hónapra meghosszabbítja a tagságát, rendszeres vásárlóknak a havi 5 euró fejében megéri az üzletben vásárolni, pl. az üzletnek a 10%-os kedvezmény után csak minimális, néhány százaléknyi haszna van az eladott bio és fair trade termékeken. A vásárlások többsége általában interneten, a tagoktól érkezett rendelések formájában történik (2 hetente szerda-csütörtökön kell összeválogatni a netes rendeléseket), személyes vásárlás ritkább, délelőttönként kb. 5-6 ember szokott bejönni az üzletbe.

A munka, ahogy már korábban is említettem egyáltalán nem megterhelő, és abszolút nem panaszkodom, más önkénteseknek sokkal keményebb és kihívásosabb a projektje, pl. az EVS-adatbázisban rengeteg opció van  
fogyatékos fiatalok, és demens idős emberek gondozására - nyilván személyiségfüggő, hogy 18-30 éves fiatalként ezt mennyire szeretné csinálni az ember, én ilyen projektekre egyáltalán nem is jelentkeztem, és blogokban, személyes beszámolókból is kevesebb jót hallottam ilyesmi projektekről, tehát abszolút szerencsésnek mondhatom magam.

2. ONCE, vak emberek segítése

Ami a mi projektünkből kicsit hiányzik, az önkéntesség értékes volta, az véleményem szerint abszolút megvan a lakótársaim projektjében. Az olasz, német és örmény lány mind a hárman az ONCE nevű szervezetnél töltik az önkéntességüket, Santander-ben élő vak emberekkel foglalkoznak. 6 fix kliens van, és melléjük szokták őket hármukat és spanyol önkénteseket délelőtt 11-től vagy délután 17 h-tól 2-3 órás service-re beosztani. A service keretében általában ügyintézni kísérik el az időseket, vagy fodrászhoz, vásárolni, bankba stb. Ezek a vak emberek is teljesen önállóak, tudnak önállóan is közlekedni (de pl. nincs kutyájuk), viszont mindegyikük idős, így leginkább a társaság nyújtásáról szól a service.
Ez az önkéntes projekt szerintem egy abszolút értékkel bíró dolog, mind a hárman szeretik is csinálni, habár vannak nehézségek is, 6-ból két nénivel teljesen problémamentesen tudnak dolgozni, két hölgyhöz kell a pszichológia, az egyik vásárlás mániás, a másik egy júniusban készített vak életről szóló rövidfilm miatt híres színésznőnek képzeli magát; egy másik néni nem szeret fürdeni, így vele karöltve sétálni 3 órán keresztül nem tartozik a lányok kedvencei közé (a vásárlásmániás és színésznő viszont mindennap ki van sminkelve!); az egyik néninek pedig a családja okoz problémát, a felnőtt 30-40 éves gyerekei, akiket vaksága ellenére felnevelt és jelenleg is a vak édesanyjuk lakásában és pénzéből élnek, verik az édesanyjukat... erről a szervezet is tud, a szoc. munkások kikérdezték a nénit erről, de tenni nem nagyon tudnak semmit.

A lányok elmondása alapján ez a 6 vak idős ember mind jó körülmények között él, szép lakásban, és valószínűleg jelenleg is jó jövedelemből, ha a Mango-s, Zara-s vásárlási mániát, és felnőtt gyerekek eltartását továbbra is finanszírozni tudják. Ennél a vak emberekkel való közös munkánál nagyon fontos, hogy bizalmat tudjanak kiépíteni az önkéntesek a vak emberekkel, hogy a vak ember rá merje bízni magát a másikra, illetve a vakok vezetésénél az irányokat, utcán, épületekben található dolgokat (bal, jobb, fel-le, lépcső, korlát, busz, zebra, lift, stb.) jól ismerjék, és már az első service-nél tudjanak kommunikálni a klienssel. Ez az alapfeladat, de ami nyilván fontos, hogy a 2-3 órát beszélgetéssel is ki tudják tölteni, mert, a vak emberek számára ez a legfontosabb a 2-3 órából. Mivel az EVS-nél nem lehet kritérium a nyelvtudás, ezért pl. a német lány nem is  tudott spanyolul, amikor megérkezett, 2 hét alatt már abszolút belejött a fent leírt alapokba, az olasz és az örmény lány már kint van 2 hónapja, nekik már a beszélgetés is megy.

Belinkelem a vak hölgy egy reggeléről készült 6 perces rövidfilmet: http://www.youtube.com/watch?v=rbsv37447gA  és akit érdekel a téma, otthon nagyon ajánlom kipróbálásra a Láthatatlan Kiállítást:   http://www.lathatatlan.hu/